Logisztikai ügyintéző tanfolyam

Logisztikai ügyintéző tanfolyam (OKJ: 54 345 02 0000 00 00)

 

A Logisztikai ügyintéző tanfolyam óraszámai:

Tanfolyami oktatásban: 184 tanítási óra
Konzultációs oktatásban: 80 tanítási óra
Bónusz: -

Helyszínek, kezdési időpontok

Hétköznapi Logisztikai ügyintéző tanfolyam indítások: 17:00-20:15-ig (2×4 tanítási óra):
XIII. Fiastyúk u. 4-8. : 2011. október 27. (kedd-csütörtök)
XIII. Kresz G. u. 20/A: -
VIII. Horánszky u. 20.: -
X. Fehér út 1.: -
2030 Érd, Budai út 7.: -

Hétvégi Logisztikai ügyintéző tanfolyam indítások: 8:00-14:45-ig (1×8 tanítási óra):
XIII. Fiastyúk u. 4-8. : 2011. október 29. (szombat)
XIII. Kresz G. u. 20/A: -
VIII. Horánszky u. 20.: -
X. Fehér út 1.: -
2030 Érd, Budai út 7.: -

A tanfolyamok helyszíneit, pontos megközelíthetőséget a Helyszíneink oldalon találja »

A Logisztikai ügyintéző tanfolyam tandíja

„A” lehetőség: 60e Ft szerződéskötéskor egy összegben.
„B” lehetőség: 80e Ft. 5 hónapon keresztül 16e Ft, első részlet szerződéskötéskor fizetendő.

Regisztrációs díj nincs.

Korábbi hallgatóink, kismamák, munkanélküliek számára plusz kedvezmények »

 

Részvétel feltételei

• érettségi

Modulok

• 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
• 0062-06 Marketing és PR ismeretek
• 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei
• 0118-06 Áruterítés
• 0119-06 Az anyagbeszerző munkakör követelményei
• 0391-06 A logisztikai ügyintéző speciális feladatai

Betölthető munkakörök

Logisztikai ügyintéző, anyagbeszerző, áruterítő, veszélyesáru-ügyintéző.

Munkaterület leírása

Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel. Döntéselőkészítéssel segíti a menedzsmentet. Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez. Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel. Közreműködik a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában. Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez. Reklamációs eseteket kezel.

A logisztikai ügyintéző tevékenység bemutatása

Logisztikai ügyintéző
“Határtalanul a táguló világban”

 

A logisztika régen és ma

A logisztika napjaink egyik legnélkülözhetetlenebb, legösszetettebb szakmája lett, tapasztalatainak rendszerezése és továbbfejlesztése, lehetőségeinek kutatása pedig interdiszciplináris tudománnyá vált. Társtudománynak tekinthető tulajdonképpen valamennyi olyan tudományág, amelynek eredményei közvetlenül a gazdaságban (is) hasznosíthatók.

A logisztika megnevezés a görög logo (gondolkodni), logos (értelem) szóból származik. A termékek mozgatásának és tárolásának, az információk áramlásának lehető legésszerűbb megszervezése valóban összetett logikai műveletek sorozatát igényli. A globális piacon, az internet világában folyamatosan beláthatatlan mennyiségű áru és információ cserél gazdát. Ebben az egész világra kiterjedő forgalomban nem könnyű megtalálni egy adott vállalkozás legelőnyösebb kapcsolódási pontjait a környezetéhez. Napjainkra mindenki számára beláthatóvá vált, miért van a gazdaságban központi szerepe a logisztikának, de annak lényegét, az ésszerű szervezést nem csak ma tartjuk különösen fontos feladatnak.

A logisztika a történelem során sokáig elsősorban a harcászattal kapcsolatos szervezési teendőket jelentette. Az ókori Rómában a logistasok feladata volt a hadsereg ellátása és az utánpótlás biztosítása. Szokás a hadsereg ellátását szolgáló logisztikával kapcsolatban VI. Leó (886–912) bizánci császár A háború művészetének összefoglaló magyarázata című művéből idézni. Az ő meghatározása szerint: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.” Ahogy a harcászat egyre bonyolultabbá vált, a feladatok megszervezése, a hadi ellátmány és az információk pontos célba juttatása akár el is dönthette a háború sorsát. A napóleoni hadviselés elveit kidolgozó és annak tapasztalatait összegző stratégiai gondolkodó, Antoine-Henri de Jomini a logisztikát gyakorlati művészetnek és alkalmazott tudománynak nevezte.

A piaci logisztika térnyerésének ideje a 18. század második fele, az ipari forradalom kibontakozásának kora. Mind a nyersanyag beszerzése, mind a kész termék értékesítése komoly szervezést kívánt, hiszen gyakran mindkettő távol esett a termelés helyszínétől. A gazdasági körülmények most már igazi stratégia kidolgozására késztették az újonnan létrejött üzemeket. A logisztika ettől kezdve egyre bonyolultabbá vált, a piaci tevékenységből egyre nagyobb részt kellett magára vállalnia.

A második világháború után a logisztika szempontjából különböző korszakok figyelhetők meg, ezek tapasztalatai beépültek napjaink logisztikai gyakorlatába. Közvetlenül a háború után szükségessé vált a tömegtermelés, a termékeket olcsón kellett eljuttatni lehetőleg a teljes lakossághoz. Az alkalmazott technológiák és az értékesítési megoldások egyaránt ezt a célt szolgálták. Ahogy a kényszerítő körülmények megváltoztak, mindinkább a hatékonyság lett a fő szempont. A hatékony termelés lehetővé tette, hogy az eladási stratégiák már ne csak kiszolgálják a vevők igényeit, hanem alakítsák is azokat. Megnőtt a marketing jelentősége. A fejlődés következő pontján vált igazán fontossá a gazdasági életben a logisztika szerepe. A kereslet általános növekedése idején, a korábban elképzelhetetlen méretű anyag- és információáramlás korában egyetlen vállalat sem nélkülözhette a jól képzett logisztikai ügyintéző munkáját. A tapasztalatok összegyűjtése és a használható következtetések rendszerbe foglalása ma már a tudomány módszereivel történik. Az elméleti matematika eredményeit, a piaci jelenségekre alkalmazható algoritmusok megoldásait a mindennapi gyakorlatban kell alkalmazni.

 

A logisztika feladatai

Az elsődleges cél a fogyasztó magas színvonalú kiszolgálása. A vevő számára az árunak mindig elérhetőnek kell lennie, ennek érdekében kell megszervezni a gyártókapacitást, a raktározást és az eladást. A logisztika feladatait a jól ismert 9M elve szemlélteti a legpontosabban:

• megfelelő információ
• megfelelő anyag
• megfelelő energia
• megfelelő személyek jussanak el
• megfelelő mennyiségben
• megfelelő minőségben
• megfelelő időpontban
• megfelelő helyre
• megfelelő költséggel.

 

A logisztikai szervezés mércéjét igen magasra helyezték a napjainkban egyre nagyobb piaci részesedést szerző virtuális áruházak. A távolság ma már nem lehet akadály, néhány napon belül a világ legtávolabbi pontjáról is megérkezhet az áru a fogyasztóhoz. Ha a kiválasztott terméket saját országunkban rendeljük meg, a kézhezvétel gyakran órákon belül megtörténik. Ugyancsak a szinte tökéletes logisztikai megoldásokra mutat példát néhány nagynevű gyorspostai cég. A GLS, a DHL vagy a UPS magas szintű szervezettségének és a szakmájukat kiválóan ismerő alkalmazottainak köszönhetően ért el biztos pozíciót a szállítási szolgáltatások piacán.

A logisztika az ipari termelést is hatékony módszerekkel segíti. A régebbi raktári készletfelhalmozás helyett sok üzem inkább a „just-in-time” (éppen időben) megoldást választja. A vevők egyéni igényeit így sokkal rugalmasabban tudják figyelembe venni, a gazdaságosság szempontjait szem előtt tartva, hiszen egyszerre csak annyi terméket kell legyártani, amennyire éppen szükség van. A költségek és a kockázat csökkentésével a vállalatok nagyobb nyereséget tudnak elérni. A cél mindenképpen az, hogy soha ne legyen üresjárat, a munkafolyamatok pontosan kapcsolódjanak egymáshoz. A módszer teljes körű számítógépes koordinációt igényel. A jól kiépített informatikai háttér persze nem helyettesíti a logisztikai ügyintéző szakértelmét, az emberi intelligencia soha nem válik feleslegessé. Sőt: az újfajta technológiák újfajta felkészültséget tesznek szükségessé. A logisztikai tanfolyam a legösszetettebb feladatok megoldásához is biztos fogódzókat ad, de a piaci világ gyors változásait a logisztikai ügyintézőnek már saját képességeire támaszkodva kell követnie. Nyilvánvaló, hogy a termékváltozatok száma a jövőben is folyamatosan nőni fog. Egyre nagyobb lesz a rendelésre gyártás aránya, a vevők részéről általános igény lesz a rugalmasság és a megbízhatóság.

A logisztikai munka színvonala a gazdaság valamennyi szintjén meghatározó tényező. A logisztikai rendszereknek három fő csoportját szokás megkülönböztetni. A makrologisztikai rendszerek egy ország vagy másfajta egységek (értékesítési, fogyasztási, gazdasági körzet) határain belül működnek. A mikrologisztikai rendszerekhez a gazdálkodó szervek, vállalatok logisztikai rendszerei sorolhatók. Ezeket a rendszereket az adott gazdasági szervezet működteti. Az ellátási vagy elosztási láncban működő metalogisztikai rendszerek a makro és mikro rendszerek között helyezkednek el.

A szakmájukat megszerző, új logisztikai ügyintézők közül a legtöbben először a vállalati logisztikai rendszerben, kisebb cégeknél végeznek kiemelten fontos munkát. A vállalati logisztika feladata egyrészt a vállalaton belüli, másrészt a beszerzési és az ellátási piacok közötti anyag- és információáramlás szervezése és ellenőrzése.

A vállalati logisztikának négy szakterülete különböztethető meg.

Az ellátási (beszerzési) logisztika feladata annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak mindazok az anyagok, amelyeket külső forrásból kell beszerezni. Meg kell szerveznie a beérkező anyagok beszállítását és raktározását. Az ezekhez a folyamatokhoz kapcsolódó információáramlásért szintén az ellátási logisztika felelős.

A termelési logisztika oldja meg a mozgatási és tárolási feladatokat a munkahelyek között, valamint a termeléssel együtt járó készletgazdálkodást. A termelési logisztikához tartozó anyagáramlás tehát az alapanyagraktártól a különböző munkahelyeken keresztül a késztermékraktárig terjed.

A késztermékraktártól az értékesítési csatornákon keresztül a felhasználókig tartó áruáramlás az ellátási (értékesítési) logisztika hatáskörébe tartozik. Az ellátási logisztika megtervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi ezt az áramlást.

A hulladékkezelési logisztika a fordított irányú anyagáramlást szervezi. Az elhasznált termékek, csomagolóeszközök, hulladékok áramlása az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába történik. Az újrahasznosítás egyszerre környezetvédelmi és gazdasági érdek.

 

Kihívások és lehetőségek

A logisztikai ügyintéző tanfolyam elvégzése után a pályakezdő szakember birtokában lesz mindazoknak az ismereteknek, amelyekre feltétlenül szüksége van a sikeres munkavégzéshez, a későbbi karrier megalapozásához. Munkája korántsem korlátozódik a puszta adminisztrációra, mint ahogy sokan tévesen gondolják. Sokfajta kihívásnak kell megfelelnie, feladatköre komoly figyelmet, szervezőkészséget, kreativitást igényel tőle. Minthogy a különböző részlegek között ő közvetít, a logisztikai folyamat egyik legfontosabb szereplőjének számít. Különösen a kisebb vállalatoknál elvárás, hogy a logisztikai ügyintéző ellásson bizonyos vevőszolgálati feladatokat is, vagy menedzselje a beszállítói kapcsolatokat. Stressz- és konfliktushelyzet tehát adódhat épp elég, de a rátermett logisztikai ügyintéző – ahogy feladatkörét egyre jobban kiismeri – ezeket megtanulja kezelni. Egészen biztos, hogy érdemes ezt a képességét fejlesztenie, mert ha meg tud felelni az elvárásoknak, munkája nélkülözhetetlenné válik a vállalatnál, és ennek megfelelő anyagi megbecsülésre számíthat. Sokirányú tapasztalatai birtokában később a versenyszféra bármely területén képes lesz helytállni. Feladatköréből adódóan nagyon sok céggel tart kapcsolatot, így pontos, szakszerű munkavégzése sokfelé jelenthet referenciát. A logisztika tanfolyam elvégzése után ez már csak az ő személyes ambícióin múlik.

Aki kedvet érez magában ehhez a sokszínű munkához és a biztos egzisztencia megteremtéséhez, a Pallas 70 Oktatási és Vizsgaközpont akkreditált OKJ-s logisztikai ügyintéző tanfolyamán megszerezheti a céljai eléréshez szükséges korszerű ismereteket. A tanfolyamra érettségi bizonyítvánnyal lehet jelentkezni.